Vény nélküli veszélyek…

Tény, hogy sok markáns hatással rendelkező gyógyszer csak orvosi vény ellenében vásárolható meg a patikában, de tévedés lenne azt hinni, hogy amihez nem szükséges orvosi javaslat, az egyben veszélytelen is. Természetesen biztonságos, ha megfelelően alkalmazzák. De régi szabály, hogy amit el lehet hibázni, azt az emberek jó eséllyel el is rontják…

A helyzetet nem javítják a médiában megjelenő gyógyszerreklámok sem. Ha ezekből indulunk ki, akkor azt gondolhatjuk, hogy a helikopteres bevetés / szülői értekezlet / családi vacsora alatt ránk törő fejfájás esetén elegendő bekapni egy piros / zöld / kék kapszulát, és a fájdalom huss, elröppen. Természetesen ez így nem igaz. Nincs olyan vény nélküli fájdalomcsillapító, amely mindig, minden típusú fájdalmat azonnal megszüntetne, ráadásul nem is hatnak olyan gyorsan, mint azt a reklámok alapján gondolhatnánk.  A reklám nem hazudik, csak nem bontja ki a valóság minden részletét.

 

A vény nélkül kapható szerek reklámozására érvényesek bizonyos szabályok. Így például jogszabályi elvárás a gyógyszerreklámmal szemben, hogy

  • a gyógyszer rendeltetésszerű használatára ösztönözzön,
  • tartalmazza a gyógyszer rendeltetésszerű alkalmazásához szükséges tájékoztatást, figyelmeztető szöveget.

Ugyanakkor gyógyszerreklám nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely

  • a gyógyszer mellékhatások nélküli vagy biztos gyógyulást eredményező alkalmazhatóságának képzetét kelti,
  • betegség hatására bekövetkező állapotot, illetve a gyógyszer által az emberi szervezetre gyakorolt hatást a valóságtól eltérő módon mutat be.

A fentiek, és néhány egyéb szabály által körülhatárolt  játéktér az, amelyen belül a gyógyszergyárak reklámozhatják termékeiket. És - megfelelően képzett marketinges szakemberek és jogászok csapatával - a rendelkezésre álló pályát igyekeznek úgy bejátszani, hogy a szabályok megsértése nélkül maximális eredményt érhessenek el.

Ennek végeredménye kristályosodik ki a sokak által szidott, de valójában mindenkire ható reklámokban. Megfelelnek-e ezek a rövidfilmek a jogszabályi előírásnak? Néhány ritka kivételtől igen: a reklámokban utalnak a gyógyszer indikációjára, és a végén mindig elhadarják a kötelező rövid tájékoztatót (akockázatokésmellékhatásoktekintetében...).

Nem hangzik el egyetlen utalás sem a szakszerűtlen használatra, nem buzdítanak direkt, explicit módon a túladagolásra, nem beszél senki arról, hogy a gyógyszer biztos gyógyulást okoz, nem mutatják be a valóságtól eltérő módon a gyógyszer hatását. Vagy mégis? Lehet,  hogy jogilag a reklámok kikezdhetetlenek, de hatásuk kétségtelenül túlmutat azon, amit a jogszabály korlátként megfogalmaz: az betegek egy részének az a benyomása, hogy a termék megvásárlása és fogyasztása egy csapásra megszünteti panaszát (mert ezt látja a képernyőn), szinte érzi, hogy a piros tabletta szétárad a testében (mert ezt látja a képernyőn), sőt, mintha az élete is boldogabbá, egyszerűbbé válna (mert ezt látja a képernyőn). Míg ugyanez a hatás egy jégkrém vagy autóreklám esetén nem jár veszéllyel,a gyógyszer egyszerű eladandó termékké degradálása veszélyes is lehet. Az obligát akockázatokról... szöveg ugyanis nem semlegesíti a reklám vásárlásra ösztönző hatását, és az indokolatlan gyógyszervásárlás  (szemben egy jégkrémmel) veszélyekkel is járhat.

Ez a veszély nem elméleti.Az USA-ban, amely (gyógyszerreklámozásban is) előttünk jár, egyes vény nélküli termékek komoly népegészségügyi problémát jelentenek.

Aleggyakrabban felhozott példa a paracetamol: ez a nagyon hatásos, megfelelően adagolva biztonságos fájdalom- és lázcsillapító az USA-ban évente több mint 50 000, jellemzően májkárosodással összefüggő gyógyszermérgezés (a betegek fele kórházban köt ki), és mintegy 500 haláleset közvetlen oka. Meglepő módon a jóval kisebb Egyesült Királyságban is hasonló a halálesetek száma, és ez annak hatására sem csökkent, hogy csökkentették az tabletták dobozonkénti számát (miért is csökkenne: bárki korlátlan számú dobozt vehet...). Ötletekből nincs hiány: "forradalmi újításként" az USA-ban a túladagolás veszélyeire felhívó figyelmeztetést tartalmazó gyógyszeres kupakokkal próbálkoznak.

Pedig a túladagolást nem is olyan könnyű elérni: az ajánlott dózis sokszorosa esetén alakul ki a mérgezés. Ilyen adagban a paracetamol májkárosító hatású. Mivel túldozírozva a májban nem tud megfelelően lebomlani, mérgező vegyületté alakul, amely károsítja, elpusztítja a májsejteket. Ugyan van ellenszer a mérgezésre, de paracetamol mérgezésben a betegek sokszor tünetmentesek, vagy csak hányingerre panaszkodnak. Amikor már súlyosabb tünetek jelentkeznek, a beavatkozás elkésett: a májkárosodás akár visszafordíthatatlan is lehet. 

Mi lehet az oka, hogy egyes országokban nagymértékben túladagolnak egy (megfelelően szedve biztonságos) gyógyszerkészítményt? Magyarországon a hatóanyag az 1960-as évek óta van forgalomban, felhasználása 1996-tól, a médiában történő szabad reklámozás kezdetétől ugrott meg igazán. Az ezredfordulón évente 30-50 mérgezéses eset fordult elő, ami 10 millió potenciális fogyasztóra vetítve, a nyugati adatokkal összehasonlítva nem is olyan vészes szám. A baj az, hogy ha a fogyasztói tudatosság (ez azt jelenti, hogy a beteg inkább saját döntés, mint a szakember tanácsa alapján választ) az USA-ban látható szintre fejlődik, akkor ebben a mutatóban akár be is érhetjük a  korlátlan lehetőségek hazáját. Nézzük meg a gyógyszerek tájékoztatóját, és biztos, ami biztos alapon ne vegyünk be egyidejűleg négy különböző nevű, de ugyanúgy paracetamolt tartalmazó szert.

Megoldás? A vény nélküli szerekhez hozzászok(tat)ott lakosságot nem lehet megfosztani az egyre szabadabb hozzáférés lehetőségétől, és a gyógyszerreklámok betiltása körülbelül ugyanilyen utópiának számít. A betegtől/vásárlótól némi, a gyógyszert kiadó szakembertől pedig a maximális odafigyelés mérsékelheti a nemkívánatos hatások, mérgezések kockázatát (persze csak akkor, ha a gyógyszert a beteg gyógyszertárban, és nem drogériában, benzinkúton, trafikban etc. vásárolja...).   

Forrás: Ködpiszkáló


Nyomtatás   E-mail